Mi történik ha nem épül meg?
Mi történik, ha nem épül meg az úthálózat II. szakasza?
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának határozata alapján arról, hogy a 6 nyomvonalváltozat közül melyik épüljön meg, 2020. december 31-ig kell döntést hozni.
Amennyiben a Tanács eddig a határidőig nem tud az egyik változat mellett állást foglalni, úgy a II. szakasz nem épül meg, azaz az úthálózat kiépített végpontja az Illatos út-Gubacsi úti csomópont lesz.
Mindezt nem jelenti azonban azt, hogy döntés elmaradásának ne lennének következményei a környező lakóterületekre.
A híd ugyanis az úthálózat első szakaszával meg fog épülni, az ezen érkező forgalom ebben az esetben nem a kiépített körúton, hanem a meglévő utakon fog az Üllői út irányába haladni. Miután a Határ út már jelenleg is telített, a forgalmi növekmény nem elsősorban ezt az utat választja majd, itt csak 14%-os növekedést fog okozni a jelenlegihez képest.
A modellezések alapján a többletforgalom olyan, ma kevésbé forgalmas utakat fog választani, amelyek részben a lakóövezeteken belül, vagy azok közelében haladnak:
- jelentős, 150%-os növekedés várható az Aszódi úti lakótelepen,
- 31%-kal nő a József Attila lakótelep forgalma,
- 19%-kal a Kékvirág lakótelepé, a Bihari utca bevezető szakaszáé.
Ami a zajra, és rezgésre vonatkozó szempontokat illeti:
Összesített zajterhelési különbségábra – 2035-ben becsült forgalom és a jelenlegi (2020) állapot között akkor, ha a híd és az úthálózat 1. szakasza megépül, a 2. szakasz viszont nem.
Az ábrán zölddel jelölt területeken kedvezőbb lenne a zajhelyzet távlatban, a sárga területeken érdemben nem változna (emberi fül számára nem hallható ±1 dB-es változás), míg a narancssárga területeken 1 dB-nél nagyobb mértékű zajnövekedést várható a jelenlegihez képest.
Zajterhelési növekmény várható a jelenlegi állapothoz képest többek között az Illatos úton, a Gubacsi úton, a Táblás utcában és az Ecseri úton. Magasabb terhelési értékek várhatóak továbbá az Illatos út, Napfény utca, Távíró utca útvonal mentén is.
A II. szakasz megépítésének elmaradása tehát számos negatív hatással jár:
- a hídon érkező személy- és teherforgalom egy kiépítetlen úthálózaton kell, hogy továbbhaladjon, ez több lakóövezetben többletforgalmat, zajt, torlódást okozna;
- a nyomvonalváltozatok bemutatása során látható volt, hogy több olyan változat létezik, amelynek megépítése esetén jelentősen csökkenne például a József Attila lakótelep, a Wekerletelep és a Határ út forgalma is a maihoz képest. Ezeket az előnyös hatásokat nem tudjuk elérni akkor, ha az úthálózat nem épül ki teljesen, a forgalmi terhelés konzerválódik, sőt, több helyen romlik a mai állapothoz képest.
Végül ki kell emelni, hogy az Új Duna-híd megépítésének legfontosabb indoka, hogy a belvárost tehermentesíteni lehessen az autóforgalomtól. Abban az esetben, ha a híd nem rendelkezik az ehhez szükséges kiépített úthálózattal, ezt a szerepét sem tudja teljes mértékben betölteni.
Az úthálózat II. szakaszának megépítése tehát egyszerre helyi, fővárosi és agglomerációs érdek is: nélküle a belvárost terhelő autóforgalomnak kisebb része terelhető el, az agglomeráció, illetve a külső kerületek közlekedési kapcsolatai nem épülnek ki teljes körűen, az érintett lakóövezetekben pedig többletforgalomra, zajra, torlódásra lehet számítani.
Ezért fontos, hogy 2020. december 31-ig döntés szülessen arról, milyen módon épül meg a második szakasz, és jön létre általa Budapest új körútja.